Mutatjuk a csehek sztárdesignerét, aki belga, olasz és francia gyártóknak is tervezett már. Bekukkantunk a kedvenc prágai könyvesboltunkba, ahol nemcsak könyvek, de tuti printek is várnak ránk. Mesélünk egy szuperszínes, fenntartható ruhakollekcióról, és eláruljuk, mit jelent a „vizuális vulgarizmus”. Végül előkerül egy full minimál Betlehem is, ami nem aktuális, ámbár elég jól néz ki.
Lucie Koldova Studio
Nagyot dobbant a szívünk, amikor rátaláltunk Lucie Koldová designerre, és hirtelen el is szégyelltük magunkat, hogy csak most szereztünk róla tudomást. A tervező hivatalos weboldalán olvasható Jean Baudrillard-idézettel egy pillanat alatt levett minket a lábunkról, majd egyik ámulatból a másikba estünk a gazdag portfolió láttán.
Lucie Koldová diploma után, 2011-ben Párizsba utazott, ahol a tel-avivi születésű művész-designer, Arik Levy stúdiójában szerzett szakmai tapasztalatot. A cseh formatervező neve hamar összeforrt a Brokis nevével: a cseh vállalat 2006 óta készíti különleges lámpáit, ezek közül a legtöbb, azóta ikonikussá vált darabot Koldová tervezte a cég számára (2014 óta pedig Koldová nemcsak mint tervező, de mint art director is részt vesz a Brokis márka fejlesztésében).
Na, de lássuk is a szebbnél szebb objekteket! Itt van rögtön az „Apollo”, amely nemes anyaghasználatával és különleges atmoszférájával tűnik ki a szokványos világítótestek közül. Az űrszonda alakját megidéző, carrarai márvány felhasználásával készített lámpát a tervező Dan Yeffet-tel közösen jegyzi, ahogy együtt tervezték a „Balloons” és a „Muffins” lámpákat is.
Koldová számos nemzetközi design díjat bezsebelt már, legutóbb például az mmcité számára tervezett „Manta” kültéri bútorcsaláddal nyerte el a Red Dot díjat, a Brokis gyártásában készült „Big One” lámpakollekcióért pedig Design Plus Award-dal tüntették ki. Mindezeken túl a mi személyes kedvencünk a kristályosan csillogó „Macaron” lámpacsalád.
A Brokis mellett a francia Chevalier Édition-nek szőnyeget tervezett, az említett „Apollo” lámpát az ugyancsak francia La Chance kínálatában találjuk, de az olasz Fabbian és a belga Per/Useis büszkélkedhet egy-egy Koldova-darabbal.
Take Take Take
Állítólag saját könyvkiadót alapítani nem is olyan nehéz. Legalábbis ezt mondja Jindřich Janíček cseh illusztrátor, aki grafikus feleségével, Nikola Klímovával alapította a Take Take Take kiadót, Prágában.
Nem misztifikálják túl a dolgot: szerintük egy könyv igenis legyen szép, ehhez pedig nem kell más, mint jó betűtípus, klassz illusztrációk és egyszerű, de jó minőségű papír. A recept tutira bevált neki, mert valahányszor megfordultunk a prágai Designblok eseményen, hosszan kígyózó sorokkal találkoztunk a standjuknál, és bizony mi is ott ragadtunk jó időre. A könyvkiadás mellett persze grafikai tervezéssel is foglalkoznak, ugyanakkor boltot is üzemeltetnek, ahol nemcsak csodálatos könyveket, de a kettejük által tervezett printeket is megvásárolhatjuk.
A könyvesbolt polcain főleg cseh írók nevével találkozhatunk, de Gogol és Jack London is felbukkan a borítókon, sőt a Cseh Köztársaság illusztrált alkotmányára is lecsaphatunk.
Tereza Rosalie Kladošová
2018-ban Tereza Rosalie Kladošovát választották az év divattervezőjének Csehországban: az elismerést a „Merino Recycle” elnevezésű kollekciójával nyerte el, ahol az elkészült ruhadarabok megalkotásához újrahasznosított gyapjút használt. A tervező a cseh gyárak maradék, illetve leeső anyagait egybegyűjtötte, majd különféle eljárások során a gyapjú szöveteket lágyította, préselte. Így születhetett meg az a kollekció, ahol a gyapjú immár nem a megszokott kötött pulóverek formájában éled ujjá, hanem egy addig ismeretlen arcát mutatja, amelyből Kladošová ki is hozta a legtöbbet.
Izgalmas mintázatok, élénk színek és humor keveredik a designer kollekcióiban, aki legtöbbször – saját bevallása szerint – nem is divattervezőként, sokkal inkább szobrászként közelít az alapanyaghoz, s abból építkezve alkotja meg különleges ruhadarabjait. A gyapjú azokon a ruhadarabokon is megjelenik, amelyek nem ebből az anyagból készültek: közvetve, digitális print formájában, patchwork-szerű mintázatokba rendeződve jelenik meg a színezett merinó az egyes darabokon. 2019-es „Coloring of species” kollekciója megalkotásakor Afrika inspirálta, ahol az újrahasznosított gyapjú mellett a – szintén környezettudatos – tencel alapanyag is feltűnik.
Kladošová előbb Zlínben, majd a prágai UMPRUM-on tanult, de eltöltött egy kis időt Jeruzsálemben is, amely tagadhatatlanul hatással volt későbbi munkáira. A gyapjú iránti szeretete Anna Štěpánkovával közös projektjeiben is megmutatkozott: gyapjú szőnyegek készítésével foglalkoztak, illetve olyan luxusmárkák kirakatait rendezték Prágában, mint a Hermés vagy az Ambiente.
Veronika Rút Nováková
Szintén Czech Grand Design díjat tudhat magáénak Veronika Rút Nováková, aki grafikusként érdemelte ki a cseh designszakma elismerését. Ezen egy percig sem csodálkozunk, városarculattal foglalkozó kézikönyve ugyanis minket is meggyőzött. Az előzményekhez hozzátartozik az is, hogy Nováková már diplomamunkájában is különös figyelmet szentelt a brnoi utcakép alakulásának: „Vizuális szmog” című projektjében kritikusan közelített a bennünket körülvevő zavaró, félrevezető, sokszor ízléstelen és indokolatlan utcai feliratokhoz, grafikai elemekhez, kirakatokhoz. Szisztematikusan egybegyűjtötte és elemezte ezeket a „káros vizuális tartalmakat”, majd felrajzolta Brno város egy választott részének „vizuális szmog” térképét. Ahogy a gyerekek előtt nem ildomos csúnyán beszélni, úgy tulajdonképpen az átgondolatlan és sokszor agresszív „vizuális vulgarizmus” sem éppen járul hozzá a jellemfejlődésünkhöz. Novákovával mi is egyet tudunk érteni, bár mi az ocsmány, ízléstelen stílusú feliratok tömkelegét csak „vizuális környezetszennyezésnek” nevezzük.
S hogy mit tehet mindezek megelőzéséért egy grafikus? Például eltölt három évet egy profi csapat tagjaként azzal, hogy a városvezetőséggel és a műemlékvédelmi hatóságokkal együttműködve összeállítson egy kézikönyvet, mely útmutatásul szolgálhat azoknak a bérlőknek és bolttulajdonosoknak, akik hatékonyan szeretnék kommunikálni saját üzletüket, s tennék mindezt ízléses, jogszabályoknak megfelelő formában úgy, hogy az a műemlékké nyilvánított épülethez is igazodjon. Hasonló kísérletek történtek egyébként Budapesten is a témában, ilyen volt például a Nagykörút Portálprogram, vagy a – kicsit más, de szellemiségében rokon – Rögtön jövök!program, de arról nincs tudomásunk, hogy a cseh tervezőéhez hasonló kiadvány készült volna.
Studio Muck
A Studio Muck nevét akkor jegyeztük meg, mikor 2017 októberében a Designblok eseményen jártunk: a csodás „GRID VASE” és „LINE LAMP” éteri ragyogása teljesen rabul ejtett minket. A belsőépítészettel, bútor- és tárgytervezéssel foglalkozó csapat standja egyébként is emlékezetesnek volt mondható a maga letisztultságával, átgondolt struktúrájával, jól megválasztott színeivel.
Romana Jašková, Kristýna Kouřilová és Ondřej Červený még az egyetemi évek alatt alapították a stúdiót, 2013-ban, azóta pedig számos lakást, vendéglátóhelyet terveztek, és saját tárgykollekciót is fejlesztettek. Utóbbiak közül a mi személyes kedvencünk a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó (de szerintünk más alkalommal is kiválóan szuperáló) sárgarész aranymalac, illetve abszolút favoritként a full minimál Betlehemet kell említenünk, ami most ugyan kevésbé aktuális, ámbár elég jól néz ki: napkeleti bölcsek és bárányok nincsenek, de így is csodálatos a különféle fafajtákból (tölgy, dió, kőris, juhar) megformált szent család. Szeretjük még az „UNI” bútorkollekciót is tőlük, itt különféle anyagok, felületek és színek találkoznak egymással – a darabokat szabadon variálhatjuk, ahogy épp kedvünk tartja.
Egy nagyobb összegben fogadtunk volna, hogy real kanadai ételt tuti nem tudunk rendelni Prágában, és mégis. A kanadaiak nemzeti ételének számító poutine – ami nem más, mint hasábburgonya, sajt és gravy mártás – bizony a cseh fővárosban is követelt magának néhány négyzetmétert. A „Garage” bisztró belsőépítészetéért a Studio Muck felelt, akik a kanadai virtushoz igazodva természetes fa felületekkel dolgoztak, a puritán minimalizmus jegyében (de nyugi, a hódok sem hiányozhatnak).
Kéthetente jelentkező sorozatunkban olyan cseh, szlovák és lengyel márkákat, design szpotokat mutatunk be, akiket érdemesnek tartunk arra, hogy felkerüljenek mentális design térképünkre. Kedvcsináló guide azoknak, akik a szokásos turisztikai látványosságokon túl másra is kíváncsiak.