Michaela Tomišková és Jakub Janďourek 2012-ben indították útjára DECHEM elnevezésű márkájukat. Az általuk tervezett lámpákban és dekoratív üvegtárgyakban egyszerre jelenik meg a hagyományos közép-európai kézművesség iránti tisztelet, valamint a kísérletezés és az innováció. Az üveg természete, a cseh üvegkészítés hagyománya, valamint az újító technikák és a tervezőpáros alkotói tevékenysége is terítékre kerülnek. A párossal a Határtalan Design kiállítás megnyitója kapcsán interjúztunk!
Michaela és Jakub a Nový Bor-i üvegiskolában találkoztak először, de akkor még nem fordítottak különösebb figyelmet egymásra. Ezután útjaik egy kis időre elváltak: Jakub üveggyártás és üvegkészítési technikák területén tanult tovább, míg Michaela elkezdte formatervezői tanulmányait az Iparművészeti Egyetemen, de sosem távolodott el az üvegtől. Néhány évvel később újra találkoztak, amikor Michaela diplomamunkáján dolgoztak együtt, és együttműködésük azóta sem szűnt meg – márkájuk megalapítása a legtermészetesebb út volt számukra. Közös vállalkozásuk elnevezése tárgyaik elkészítési módját vetíti elő, hiszen cseh nyelven a „dechem” szó szerint azt jelenti, hogy „lehelet által készített”. A márka az elmúlt évben további csapattagokkal is bővült: Michaela és Jakub négy tervezővel közösen, Klárával, Tomášal, Vlastimillel és Lisával dolgozik együtt projektjeiken.
A cseh üveggyártás nagy hagyományokkal rendelkezik. Számotokra miért fontos ez a médium; miért szeretitek ezt az anyagot?
Az üveg mindig is lenyűgözött minket. Ezzel az anyaggal dolgozni egy izgalmas és kiszámíthatatlan folyamat, különösen, ha kézzel készített üvegdarabokat alkotunk, amelyek soha nem lesznek ugyanolyanok. Annak vastagsága bizonyos mértékben változó lehet, továbbá az egyes darabok tele vannak tökéletlenségekkel, buborékokkal, vagy akár az üvegfúvócsőből származó fémdarabokkal.
Üvegtervezőként meg kell barátkoznunk ezekkel a tulajdonságokkal, és el kell fogadnunk az anyag kínálta kihívásokat, majd hagyni, hogy ezek valami új megalkotására inspiráljanak.
Tárgyalkotói magatartásotokban ti hogyan viszonyultok a hagyományos üvegkészítési módszerekhez és esztétikához?
Az üveggyártás hagyományai állandó inspirációs forrást jelentenek számunkra. Egyrészt technológiailag nyűgöznek le minket, vagyis az, ahogyan az üvegtárgyak régen és ahogyan a mai napig is készülnek. Ebben a tekintetben sokat segít, hogy helyi üveggyárakkal dolgozunk együtt: az itteni üvegfúvók az évszázados mesterségek széles skáláján rendelkeznek ismeretekkel, mint például a kézi fúvás, csattogtatás, vágás, csiszolás, égetés, gravírozás és az üvegfestés. Ezt a tudást projektjeinkkel mi is segíthetjük életben tartani azáltal, hogy kortárs alkalmazási módokat találunk számukra úgy, hogy a hagyományos kézművességet ötvözzük a kortárs technológiával. Ebben az esetben egy tervezési folyamaton megyünk keresztül azzal a céllal, hogy megtaláljuk ezen két elem különböző erősségeit, és elérjük azt, hogy kiegészítsék egymást.
A hagyományos – nemcsak az üvegből, hanem mindenféle anyagból készült – tárgyak esztétikája is gyakran felkelti érdeklődésünket: ilyen lehet egy bolhapiacon talált vagy akár egy hétköznapi tárgy, amelynek formája vagy textúrája ragadja meg figyelmünket. Jó példa erre a legnépszerűbb, Bandaska elnevezésű vázánk, amely a hagyományos – a cseh falusi háztartásokban jól ismert – tejtartályokból merít ihletet, valalmint különböző méretű és színű üvegvázák formájában születik újjá.
Szerintetek minek köszönhető az, hogy a cseh üvegipar a mai napig is az élvonalban jár?
Erre nehéz egyszerű választ adni, de minden bizonnyal sok tényező befolyásolja. Ami valószínűleg segít benne, hogy más országokhoz képest Csehországban még mindig több kisebb üveggyár működik, amelyek nyitottak az üvegkísérletekre. Gyakran előfordul, hogy a szomszédos országokból érkeznek ide tervezők, hogy a helyi üveggyárakkal dolgozzanak együtt, mert a saját országukban már nem létezik erre a kézművességre összpontosító vállalkozás. Az, hogy ténylegesen dolgozhatnak az anyaggal és lehetőségük van a kézművesekkel tudást cserélni, valamint szakértelmükből tanulni, bizonyára elősegíti a kísérletezés és az innováció kultúrájának fenntartását.
Egyedi lámpatesteket, csillárokat és egyéb dekoratív üvegtárgyakat is készítetek, de mitől válnak termékeitek különlegessé? Milyen jellegzetes technikák és formavilág jellemzi azokat?
Termékeink megalkotásában legtöbbször színátmenettel fújt üveget használunk; ezt a technikát számos vázában és gyakran a lámpatesteknél is alkalmazzuk. A színeloszlás ezekben a tárgyakban gyakran kiszámíthatatlan, valamint az színenként és méretenként is eltérő lehet, ami minden egyes darabot különlegessé tesz. A DECHEM termékek kézzel készülnek, amit szeretünk is megmutatni, de ennek ellenére folyamatosan kísérletezünk új technikákkal, amivel igyekszünk a márka védjegyét kiterjeszteni. A közelmúltban például több projektet is készítettünk öntött üvegtömbökből, mint a Wall Lighting Object tárgyunkat is; továbbá szeretünk izgalmas textúrákat különböző színekkel és geometrikus formákkal társítani, amire ez a technika tökéletesnek bizonyul.
Mi jelenti a legnagyobb kihívást egy üvegből készült kollekció létrehozása során?
Az üveg egy nagyon különleges anyag, amely a származási helyétől, valamint a gyártásához használt technikától függően eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. Ez az egész munkafolyamatot nagy kihívássá teszi a kezdetektől egészen a végéig. A fordulópontot általában az első mintavétel jelenti, amikor az elképzeléseink megközelítik a valóságot, de az eredmény néha nagyon meglepő is lehet. Valójában a legváratlanabb eredmények és hibák adnak inspirációt az új megvalósításokhoz, és visznek minket előre. Rengeteg kihívással találkoztunk már munkánk során, így nehéz egyet kiválasztani.
A különböző üvegtárgyak létrehozása mellett szívesen vesztek részt együttműködésekben is: nem olyan rég a budapesti Iparművészeti Múzeum számára terveztetek és készítettetek egy tükörkollekciót, amely az intézmény állandó gyűjteményének része lesz. Kérlek, meséljetek erről az együttműködésről és a kollekció koncepciójáról.
A Körforgásban című kiállítássorozathoz a múzeum arra kért minket, hogy válasszunk egy tárgyat az állandó gyűjteményükből, és tervezzünk egy új darabot, amely az eredetire reflektál. Kiindulópontként egy egyedi kötésű könyvet választottunk a múzeum művészeti könyvgyűjteményéből: Gustav Flaubert Madame Bovary című művét. Az eredetileg 1930-ban Párizsban kiadott könyv később egyedi kötést kapott a japán suminagashi márványozott papírtechnika segítségével. Mind a regény történetének motívumai, mind a könyv mint tárgy isnpirált, hogy olyan kiállítást hozzunk létre, amely a múlt és jelen, fantázia és valóság, valamint a legmélyebb rejtett vágyak történetét meséli el. Az installáció középpontjában egy lithyalin üvegből és különböző színű üveglapokból készült tükör áll. Ez egy háromdimenziós tér illúzióját kelti, és vizuálisan játszik érzékeinkkel. Ennek a darabnak a megalkotásánál éltünk a lehetőséggel, hogy először dolgozzunk ezzel a speciális üveggel, ami egy nagyon különleges, a 19. században a cseh Friedrich Egermann által feltalált üvegkészítési technikával készül, és az eredmény a márványozott papírhoz nagyon hasonló mintázatot ad. A textúrája rendkívül lenyűgöző, szinte titokzatos.
Milyen más együttműködést emelnétek még ki?
Saját kollekcióinkon kívül más cégek számára is tervezünk termékeket, például a cseh Bomma márka számára, ami lehetőséget ad arra, hogy nagyobb léptékben dolgozzunk, és konzultáljunk a márka szakembereivel. Jó példa erre a Phenomena kollekciónk: nagyon kifinomult fémtartozékkal rendelkezik, és képes megtartani a hatalmas üvegből készült lámpaernyőket.
Továbbá nagyon élvezzük a különböző ügyfelek számára készített, személyreszabott projektek és tárgyak fejlesztését is. Nagyon érdekes azonnali visszajelzést kapni a munkánkról, és egy kívülállóval együtt továbblépni a folyamatban. Az egyik ilyen projektünk vezetett el végül az egyik falilámpánkhoz, a Manes csillárhoz. Még azután is, hogy ezek a projektek befejeződtek, szeretünk tovább kísérletezni az adott technikával vagy a designnal, és azt megpróbáljuk új irányba terelni.
Másrészt mindig keressük az egyéb tervezőkkel, kreatívokkal való együttműködést. Egyik ilyen kedves projektünk a „DECHEM through the lens”, ahol különböző fotósokat – akiknek a munkásságát csodáljuk – kértünk fel arra, hogy repertoárunkból válasszanak ki egy vázát, és azt örökítsék meg saját stílusukban. Termékeinket más szemszögéből látni csodálatos dolog, és az eredmények új impulzusokat adtak nekünk más projektekhez is. Ezen kezdeményezés köré egy napon szeretnénk majd egy kiállítást is létrehozni.
Milyen újdonságokra számíthatunk tőletek a közeljövőben?
Jelenleg a párizsi Cseh Központ kiállításán dolgozunk, amely novemberben lesz látogatható. Karin Zadrick cseh művészeti vezetővel együttműködve vázáink egy részét mutatjuk be fekete-fehér környezetben, néhány kép alapján, amelyek a DECHEM through the lens kezdeményezésünk részeként jöttek létre – ez egy szép példája annak, hogy egyik projektünk hogyan vezet a másikhoz.
Mint már említettük, nemrég kezdtünk el foglalkozni az öntött üveggel, és jelenleg egyre jobban fejlesztjük a módszerünket. Szeretnénk e köré egy kollekciót is létrehozni, és jövő tavasszal a milánói Salone kiállításon is bemutatni. Stratégiai szinten is igyekszünk előrébb vinni a stúdiónkat: hamarosan egy új helyiségbe költözünk, amely egyben bemutatótérként is szolgál majd. Így minden termékünket úgy tudjuk megmutatni, ahogyan azt megérdemlik, és az embereknek átfogóbb képet adhatunk arról, hogy mivel foglalkozunk és hogyan dolgozunk.
A DECHEM néhány üvegtárgyát a Határtalan Design keretében ti is megtekinthetitek november 28.-ig, a Kiscelli Múzeum kiállítóterében.
Fotók: Boys Play Nice, Adela Havelkova, Kristina Hrabetova, David Maslowski, Alex Vyroubal, Karin Zadrick