Sokan sokféleképp reagáltak a koronavírus miatt megváltozott piaci körülményekre: volt, aki a minőségi időtöltés jegyében hazai grafikusokkal kollaborált, majd piacra dobta a kirakósok újhullámos változatát, és volt, aki minden nehezítő körülmény ellenére tésztakantint nyitott. Nehéz helyzetekben jó döntést hozni persze nem mindig egyszerű. Meg kell látni a megpróbáltatások közepette a lehetőséget valamiben, amit addig nem próbáltunk, hinni kell benne, menni tovább, és bízni is abban, hogy amit kigondoltunk, az működőképes. A tétlenségnél bármi jobb: egy helyben állni azt jelenti, hogy lemondunk a fejlődés lehetőségéről. Ahogy Rubik Ernő mondta: „Mindig van megoldás, és nem is csak egy!”. A Piqniq Budapest és a Mastercard közös kampánya.
Gerendai Károly – tulajdonos, Costes éttermek
„Egy dolog, amiben biztos lehetek, az az, hogy meg kell próbálni a szakképzett munkaerőt megtartani. Két okból is. Ha elveszítjük őket, mondjuk elmennek külföldre, akkor nehéz lesz őket hazahozni, máskülönben pedig majd csak lesz jobb is, és ha akkor nem tudjuk kikkel azt a színvonalú szolgáltatást nyújtani, mint amit eddig megszokott a vendég, akkor mindenkinek rossz lesz.”
Gerendai Károlyt valószínűleg senkinek sem kell bemutatni: a Sziget Fesztivál alapítója a hazai gasztronómia nagykönyvébe is beírta magát, fine dining étterme, a Ráday utcában működő Costes a magyar vendéglátóhelyek között elsőként szerezte meg a Michelin-csillagot. Ha valakit, akkor őt egészen közelről érintette a koronavírus okozta válság – a Costes lassan egy éve zárva tart, a Costes Downtown pedig házhozszállítással üzemel –, mégsem érzi úgy, hogy a fine dining kora leáldozott volna. Járványhelyzet ide vagy oda, Károly nemrégiben megnyitotta a Nudli bisztrót, amelyben a magyar tésztaételekre helyezik a hangsúlyt, nem engedve a magas minőségből. A magyar tésztakantin kínálatában olyan, a hazai közönség számára ismerős ételek kerülnek a Wolt-futárok dobozaiba, mint a túrós csusza, a mákos nudli vagy a káposztás cvekedli, ami mellé konfitált kacsacomb is kérhető, ha a vendég úgy óhajtja.
Klementz Kata – társalapító, ügyvezető, Loffice
„Egy olyan vendéglátóhelyen, ahol jó a helyszín, minőségiek az alapanyagok, profi a kiszolgálás és van innovációs hajlandóság, ott organikusan épül a közösség is.”
A gasztronómia nem csak az evésről szól, hiszen az, hogy mit és hogyan eszünk, nagyban meghatározza kultúránkat, a saját országunkról alkotott képet is – ezt vallja Klementz Kata, a Loffice társalapítója, ügyvezetője. Szerinte a minőségi gasztronómia megteremti a maga közösségét – olyan emberek csoportját, akik felismerik és értékelik a profi kiszolgálást, az igényes környezetet, a minőségi alapanyagokat. Mindezeken túl egy gasztrovállalkozás akkor tud igazán fejlődni, ha innovatív megoldásokkal néz a jövőbe, ahogy tették azt Katáék is, bár ők a konyhaművészet helyett egész más területen bizonyítottak. A Klementz testvérek Magyarországon elsőként emelték be a köztudatba a coworking fogalmát: a közösségi irodamodell kultúráját fizikai formában is megismertették a hazai közönséggel. A Loffice nemcsak a budapesti Salétrom és Paulay utcákban, de Bécsben is megvetette a lábát, közösséggé kovácsolva az ott élőket és dolgozókat.
Fekete Antonio – gasztrofotós; tulajdonos, Cookbooks.hu
„Ételfotósként természetes és egyben meghökkentő stílusban igyekszem bemutatni az adott vendéglátóegység szakmai tevékenységét.”
A megszállott szakácskönyvgyűjtők térképére egészen biztosan felkerült már a kilencedik kerületi Tompa utca 22. Itt találjuk Fekete Antonio rendhagyó könyvesboltját, amely inkább bemutatóterem, mintsem a klasszikus értelemben vett könyvlelőhely. A falakat az egyébként hosszú éveken keresztül szakácsként dolgozó Antonio különösen izgalmas ételfotói díszítik. A Cookbooks.hu kínálatában szakács, cukrász, pék, barista-kávés, boros szakkönyvek, magazinok garmadáival találkozhatunk. Heti két napot tartanak nyitva – a webshopon rendelt kiadványok átvételére és némi vizuális kényeztetésre előre meghatározott napokon van lehetőség.
Papp Regina – társalapító, We Love Budapest
„Egy jó helynek az adja meg a minőségét, hogy milyen csapat áll mögötte.”
Bár a koronavírus okozta krízishelyzet mindannyiunk életét átformálta, talán bízhatunk abban, hogy egy ilyen sok szempontból embert próbáló időszak után valami jobb következik. Ebben bízik Papp Regina, a népszerű We Love Budapest társalapítója is, aki szerint letisztulásra, a dolgok újrarendeződésére lehet majd számítani a jövőben. Az elmúlt évek során a We Love Budapestnek hála számtalan klassz fővárosi kezdeményezéssel ismerkedhettek meg az olvasók: az aktuális tartalmak között szép számmal akadtak olyan beszámolók is, melyek az újonnan nyílt gasztrohelyekről tudósítottak. Regina egyébként az utóbbi időben egy másik projektbe is belevágott: Lovrity Anna Katalinnal és Glaser Eszterrel elindították a Kirakós márkát, a hagyományos puzzle-ök „újhullámos” változatát, amelynél a hazai művészek bemutatása mellett legalább annyira fontos az élményalapú kikapcsolódás népszerűsítése is (a Kirakóst korábban mi is bemutattuk – a szerk.).
Mondovics Péter – marketingmenedzser, Mastercard
„A járványhelyzet idén nehéz helyzetbe hozta a gasztronómia és a vendéglátóipar vállalkozásait. A Piqniq és a Mastercard arra vállalkozott, hogy ebben a nehéz helyzetben mégis utat mutasson és bemutassa azokat a pozitív példákat, amelyeknél egy vállalkozás különböző megküzdési stratégiákkal felül tudott emelkedni ezen a nehéz helyzeten.”
A Piqniq Budapest és a Mastercard közös kampányának egyik kulcsszereplője, Mondovics Péter is hisz abban, hogy a COVID-helyzet újfajta lehetőségeket nyitott meg a gasztrovállalkozások előtt. A Mastercard mint fizetéstechnológiával foglalkozó cég éppen azért szavazott bizalmat a Piqniq Budapest által megálmodott kezdeményezésnek, mert úgy látták, együtt képesek utat mutatni a nehéz helyzetbe került vendéglátóhelyek, gasztronómiával foglalkozó vállalatok számára (a kampányról korábban mi is részletesen írtunk – a szerk.). Péter szerint ebben a megváltozott helyzetben a biztonság és a pozitív ügyfélélmény megteremtésére kell törekedniük a piac szereplőinek. Bár a kezdeti időkben a külföldi vendégek elvesztéséből fakadó félelem, bizonytalanság és kétségbeesés volt megfigyelhető a hazai vendéglátóipar szereplőin, felelős vállalkozóként ebből az új helyzetből sokan erényt kovácsoltak. A megküzdési stratégiák új üzleti modelleket hívtak életre a piacon, s a gasztrohelyek felismerték: a helyi közösségek építésére kell koncentrálniuk, mert ez legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint megismertetni a magyar vendégszeretetet a külföldről érkezőkkel.
Fotó | Horpáczi Dávid
Videó | Sepsi Gergő
Piqniq Budapest | Web | Facebook | Instagram
Ahol a természet átveszi az uralmat | James Kerwin szellemvárosokról készült fotói
Kör alakú ház | Mobius Architekci
