fbpx
Nyomj Entert

A hang mint élmény | Frontira x HYPE

Egy termék nem csak vizuális megjelenésével hívhatja fel magára a figyelmet: a különféle hanghatások sok esetben ugyanúgy velejárói egy márkának – gondoljunk például a fagyiskocsik ismerős, kedves dallamára, amely felidézi bennünk a gondtalan vasárnap délutánokat. Fontos tehát, hogy a terméktervezéskor ezekre a „zajokra” is odafigyeljünk. Íme design thinking sorozatunk 6. epizódja, a Frontira szakértőjének tollából.


Mindenhol
Mi az, ami velünk van minden egyes percben, és nem a telefonunk? Az ébresztő reggel, a messenger üzenet, a kávéfőző, a kanál a bögre szélén, a kutyaugatás a parkban, a sziréna az utcán, a kulcs a zárban, a villanykapcsoló, a filmek 1922 után, vagy a füled súrlódása a párnán. A hang a legtöbb ember esetében konstans része az életnek, olyannyira, hogy legtöbbször meg is feledkezünk róla.

Minden, ami körülvesz minket, amihez hozzáérünk, ami jelezni szeretne valamit vagy csak simán működik, több mint 1200 km/órás sebességgel küld információkat felénk az anyagösszetételtől kezdve a távolságig. Ez olyan mennyiségű információ, amit egyszerre fel sem fogunk, ezért a körülöttünk lévő zajok többségét alapzajként konstatáljuk és természetesnek vesszük.

Míg a zajok fontos szerepet játszanak a mindennapi életünkben, például a tájékozódásban, addig a strukturált zajok (például egy dallam, vagy ritmus) már képesek komplexebb információk tárolására és átadására. Az információ formája befolyásolhatja, hogy egy digitális felületen például milyen hangulatot áraszt egy értesítés vagy akár egy interakció visszajelzése.

Miért boldog a vidám és bús a szomorú?
A különböző skálákhoz és dallamokhoz érzelmeket kapcsolunk, amiben többek között a hang fizikája, az agyi feldolgozás mechanizmusai és a kultúránk is nagyban közrejátszik. Az egymás mellett vagy egymás után megszólaló hangok közti távolságok döntik el, hogy milyen hangulati irányokat határozunk meg. A moll hangsorból válogatott harmóniák szomorúságot indikálnak, míg a dúr skála általában vidám hangulatot sugall.

A fagyi hangja

C E D F E G C, vagy dó-mi-ré-fá-mi-szó-dó az előbb említett dúr skálában szereplő hangok szekvenciája, amiről így leírva nem biztos, hogy az aszfalt felett remegő nyári levegő, a kerítésnél várakozás vagy a balatoni vakáció jut eszünkbe. De talán ha fel tudjuk idézni magunkban az általános iskolás szolfézson tanultakat és elkezdjük dúdolni… A fagyiskocsi zenéje egy gyermekien egyszerű, lépcsőzetesen felépülő, oda-vissza ugráló, majd a végén kinyíló hangsor, ami nagyon sok fagyit evő gyermek és fagyit vevő szülő agyába fagyott bele jó mélyen.

Hang mint termék: mi a közös a fagyiban és a luxusautóban?
A zeneipart félretéve -ahol természetesen a zene az árucikk- van pár egyéb érdekes terület, ahol a hang mint termék is jelen van. A fagyiskocsi terméke a mi szempontunkból nem maga a jégkrém, hanem az élmény, amit a hang felidéz bennünk, amitől megkívánjuk a fagyit. Ezek alapján már értjük, hogy fontos trigger a hang, de mi köze van a luxusautókhoz?

A Lexus LFA nevű elég drága sportautó tervezésekor is ezt a gondolkodásmódot tartották szem előtt, ugyanis a sportautózás egyik fő eleme maga a hang, amitől minden gyorsabbnak és intenzívebbnek tűnik, főleg egy 550 lóerős autóban, ahol amúgy is minden gyors és intenzív. A japán Yamaha több autó fejlesztésében is részt vett, de az LFA-nál a több évtizedes hangipari tudásukat használták fel. A V10-es motor hangjának élményét sokan ismerhetik az olasz sportautókból vagy a régi Forma1-ből, de egy japán autóban ez újdonságnak számít. Hiába erős és gyors egy versenyautó, ha a hanghatás elmarad, a felhasználókat nem fogja érdekelni a termék, vagy csalódást fog okozni a végtelen belefektetett munkaóra és energia ellenére is. Miért is?

A sebességet a körülöttünk lévő legközelebbi tárgyak mozgásából tudjuk a legpontosabban felmérni. Ezért például vizen nem érezzük annyira, hogy milyen gyorsan haladunk, mivel csak távoli viszonyítási pontjaink vannak. Ezek akkor is lassan fognak mozogni, ha gyorsan megyünk – éppen a távolságukból fakadóan. A vizuális támpontokhoz kapcsolódik a hang, például a levegő süvítése a fülünkben. Ezt a jelenséget már gyorsabb futásnál vagy biciklizésnél is érezhetjük. Minél jobban süvít a szél, annál nagyobb a sebességérzetünk. Ha ehhez üvöltő motor és kipufogóhang is társul, akkor akár egy lassú, de hangos robogón is azt érezhetjük, hogy száguldunk.

Más járműveknél, amiket például utazásra, és nem versenyekre vagy élményautózásra használunk, pont a hang az, amire nincs szükségünk, mert hosszabb használat esetén zavaró vagy akár bántó is lehet. A hangszigetelés és az izoláció fokozhatja a koncentrációképességet, segít elszigetelni minket a zavaró háttérzajoktól.

A teljes csend
Vannak olyan szituációk amikor teljesen ki akarjuk zárni a körülöttünk lévő zajokat, például amikor a nyüzsgő metrón zenét hallgatunk inkább, éjszakai tanulás közben, amikor a szomszédok buliznak, vagy akár egy fontos telefonhíváskor. A hangszigetelő anyagok felhasználása például rohamosan növekszik az open office munkahelyeken, ahol nincs lehetőség elvonulni egy meetinghez, ha minden tárgyaló foglalt. A silent pod-ok és egyéb hangszigetelt paravánok felhasználásával a nyitott terekben is létrehozhatunk olyan izolált területeket, amik kis tárgyalóként funkcionálnak az amúgy nyitott területeken. 

Tudjuk már, hogy a hangszigetelt terek segítenek koncentrálni, de mi az a pont ameddig élvezhetjük a csend pozitív hatásait, és mikor esünk át a ló túloldalára? A Minnesotai Orfield laboratóriumban kialakított süketszobában a világon eddig mért legkevesebb visszhang verődik vissza a falakon található konzolok kialakításának köszönhetően. Mivel az agyunk minden hangot a többi hangforráshoz viszonyítva érzékel, így amikor ezek a zajok megszűnnek, nem marad más, mint a saját testünk hangjai. Ebben a bizonyos szobában olyan csend van, hogy amikor átáll az agyunk, egy idő után a saját ereinkben lüktető vér zaját is hallani kezdjük, a lélegzetünk olyan hangos lesz, mint a hegy tetején süvítő szél. Ezeknek a felerősített szenzoros behatásoknak viszonylag rövid időn belül elég komoly pszichedelikus következményei lehetnek.

Visszatérve a süketszobából az irodába, ha a jövő termékeinek tervezése során a kezünkben vannak ezek az eszközök -mint a hang hatásainak ismerete- egyszerűen alkothatunk új, még sosem tapasztalt élményeket, vagy idézhetünk fel régieket.

A cikk szerzője: Rigó Benjamin | Digital Product Designer | Frontira

Frontira | Web | Facebook | Instagram

Havonta jelentkező sorozatunkban a Frontira segítségével járjuk körül a design különböző területeit, hogy megértsük, mi a design szerepe a formatervezésen túl. Milyen szerepe van a designnak az emberi viselkedési mintázatok felépítésében? Hogyan lehet jó élmény egy szolgáltatás és milyen digitális terméktervezési eszköztárra van ehhez szükségünk? A magát a „fura problémák cégének” nevező Frontira ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ, izgalmas formában, érthetően.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük