Immerzív technológiával segítik az ukrán kreatív ipart: nyitott pályázatot hirdet az ARe

Immerzív technológiával segítik az ukrán kreatív ipart: nyitott pályázatot hirdet az ARe

Szerencsére még mindig vannak olyan kezdeményezések, amelyek az ukrán közösség megsegítésére fókusználnak. Ilyen többek között az ARe immerzív technológiákkal foglalkozó startup is, amely saját digitális fejlesztéseivel szeretne segítséget nyújtani az ukrán kreatív ipari szereplők számára. A kezdeményezésben egy nyitott felhívás keretében bármilyen területről érkező ukrán művészek és tervezők is részt vehetnek! A projekt egyik ötletgazdájával és az ARe alapítójával, Etentuk Udemevel beszélgettünk. Interjú!

A Hype&Hyper hasábjain már korábban is bemutattuk az ARe tevékenységét. Történetük közel tíz évvel ezelőtt kezdődött, ugyanis már akkor a kiterjesztett valóság iránt kezdtek el érdeklődni. Fejlesztéseikkel eleinte urbanisztikával és turizmussal foglalkozó szervezeteket és turistákat céloztak meg, a járványügyi vészhelyzet hatására azonban ez a vonal a háttérbe szorult. Vásárlási szokásaink átalakulása miatt egyre inkább az e-kereskedelem felé fordultak: 2020 elején, mint Udeme is elmondta, felismerték, hogy a kreatív ipart tudnák a leginkább segíteni, egy olyan szolgáltatás kifejlesztésével, ami ellensúlyozza a bezárt boltokat, valamint a személyes interakció, az események és az utazások hiányát. Ezzel a motivációval a hátuk mögött most egy újabb aktuális problémára szeretnének egy lehetséges megoldást nyújtani.


Tevékenységetek során már több magyar művésszel és tervezővel is dolgoztatok együtt: az ARe applikáció segítségével például megnézhetjük hogyan fest enteriőrünkben Hevesi Anabella Luna széke, vagy Vetlényi Alma egyes ruhadarabjait is szemügyre vehetjük. Hogy látod, a kiterjesztett valóság (AR) és a Web 3.0 technológiája milyen hozzáadott értékkel bír a kreatív iparban?

Nemcsak a fogyasztói szokásaink, de a márkák kommunikációja is átalakult, és felismerték azt, hogy a digitalizáció eszközével, ha nem is kiváltani, de helyettesíteni tudják a személyes interakció elmaradását.

A kreatív ipar nagyon gyorsan megértette, hogy egy szék, ruha vagy bármilyen designerdarab esetében nem elég ezeket csupán fotókkal megmutatni, hanem fontos a térbeliség, valamint az is, hogy bárhol meg tudjuk nézni az adott darabokat a fizikai környezetünkben a telefonunk segítségével. Mindeközben pedig megközelítőleg olyan élményt kaphatunk, mintha tényleg fizikai valójában is ott lenne a kiválasztott tárgy. Tulajdonképpen az AR vagy a Web3.0-nak ez a hozzáadott értéke.

Új kezdeményezesetek most az ukrán kreatív közösségre fókuszál.

Az ukrán-orosz konfliktus miatt a határ túloldalán élő kreatív ipari szereplők összecsomagolták a gurulós bőröndjüket és hónuk alá csapták laptopjaikat, rajta a terveikkel. A szabóság, az asztalos üzem és még hosszan sorolhatnánk, értelemszerűen ott maradtak. Ahhoz, hogy ezek a márkák, vagy kreatív ipari szereplők ne szakadjanak el teljes mértékben a munkájuktól, így elkezdtük megformálni azt a gondolatot, hogy hogyan, milyen módon tudnánk egy olyan szolgáltatást nyújtani, ami segíti őket. Egy olyan funkciót szeretnénk felkínálni, amivel, még ha nem is teljes egészében, de tudják folytatni eddigi tevékenységüket: továbbra is tervezhetnek és művészeti alkotásaikat, tárgyaikat vagy ruhadarabjaikat be tudják mutatni digitális módon.

A kezdeményezéshez az ARe csapata mellett csatlakozott még Szabó Viktória és Jakab Luca is: Viktória immerzív történetmeséléssel foglalkozik, és a PINKPONILO kapcsán divatipari érdeklődésű, valamint Luca sok tapasztalattal rendelkezik olyan projektekben, ahol a kurátori szemlélet is előtérbe kerül. Így a projekt részeként személyesen is felkeresünk alkotókat, de egy nyitott felhívás keretében szeretnénk több tervezőhöz és művészhez is eljuttatni ezt a lehetőséget, hogy tevékenységüket tovább tudják folytatni digitalizált formában.

Pontosan milyen szolgáltatást kapnak az alkotók és tervezők, akik szeretnének részt venni ebben a kezdeményezésben?

Egyrészt, amit mi biztosítunk, hogy immerzív módon az adott tárgyak és alkotások elérhetőek lesznek az ARe alkalmazásban: ez azért fontos, mert jelenleg az immerzív tartalmak a mobiltelefonok segítségével tekinthetőek meg a legegyszerűbben. A kezdeményezésünk további fontos pillére, hogy az adott koncepció – ami lehet egy művészeti alkotás, bútor, szőnyeg, falilámpa vagy akár ruhadarab is – digitális mását az alkotók személyes felhasználásra is megkapják, amit akár NFT-ként is értékesíthetnek vagy feltölthetnek saját webshopjukba. Ehhez mi megadjuk a szükséges know-howt, hogy a digitális produktum teljes mértékben a tervezőké maradjon. Ez egy fontos különbség az ilyen típusú együttműködésekhez képest, mivel legtöbb esetben a digitális produktum az adott fejlesztő cégnél marad, így annak az értékesítése, további hasznosítása egy külön megállapodás része: itt erről nincs szó, az adott alkotások digitális változata teljes egészében a tervezőket illeti.

Volt, aki jótékonysági aukcióval vagy saját terméke felajánlásával igyekezett segíteni az ukrán kreatív közösség helyzetén: voltak előttetek olyan példák, amik a ti kezdeményezésetekben is inspirációként szolgáltak?

Nagyon sok kezdeményezéssel találkoztunk, viszont a lehető legkevesebb foglalkozott azzal, hogy hathatós és hosszú távú segítséget adjon. A legtöbb sajtóorgánum például különböző ukrán márkák bemutatásával igyekezett elérést generálni, ami szintén fontos, de mi úgy gondoltuk, hogy ezen is letne még egyet csavarni.

Az ARe felhívásának segítségével az ukrán kreatívok nem csak azt tudják megmutatni, hogy eddig mivel foglalkoztak, hanem azt is, hogy mi az, amit hátrahagytak, milyen új, aktuális projekteken dolgoznak: igazából ez az, ami minket is lelkesített a projekt elindításában.

Mi a hosszú távú víziótok a kezdeményezéssel kapcsolatban?

Szeretnénk nyomon követni az egyes digitális produktumok utóéletét, valamint időről időre visszajelzést kérni a résztvevőktől, hogy hogyan, milyen mértékben valósult meg a kitűzött céljuk. Ezeket a visszajelzéseket pedig szeretnénk felhasználni és beépíteni további fejlesztéseinkbe is. A felhívást követően a projektet más országokban is célunk megismételni, akár nyílt felhívás vagy egyedi projektek formájában, hogy a lehető legtöbb kreatív ipari szereplőt elérjük, akinek hasonló problémája vagy igénye van.

Az ARe nyitott pályázata nemrégiben indult el: a felhívás részletei ezen a linken érhetők el. A csapat egy második körös felhívást is tervez, amire július első felében várják az ukrán művészek és tervezők jelentkezését.

Fotók: Csizik Balázs

A fotózás helyszínét a Home of Solinfo biztosította.

ARe | Web | Facebook | Instagram

továbbiak
Óriás és digitális terekkel nyílik Takashi Murakami kiállítás a The Broadban
art

Óriás és digitális terekkel nyílik Takashi Murakami kiállítás a The Broadban

Takashi Murakami széles körű művészi univerzuma jelenleg a Los Angeles-i The Broadban csodálható meg. A Takashi Murakami: Stepping on the Tail of a Rainbow címet viselő kiállítás a japán kortárs művész első önálló bemutatója a The Broadban, melyet 18 korábbi alkotása, valamint új, digitális, magával ragadó környezet tesz különlegessé, a
Litvánia nem tud népességet hitelben felvenni | A mi rendszerváltásunk III.
community

Litvánia nem tud népességet hitelben felvenni | A mi rendszerváltásunk III.

Már több mint 30 éve annak, hogy a Szovjetunió felbomlott, maga után hagyva Közép-Kelet-Európában egy tátongó gazdasági-politikai űrt. Ebben a cikksorozatban arra keressük a választ, hogy a térség országai miként reagáltak az újonnan kialakult helyzetre, mennyire sikeresen tudtak alkalmazkodni a kapitalizmushoz és a demokráciához, és mi az, amit esetlegesen eltanulhatnak
Az elektronikus zene forradalma Közép-Kelet-Európában: A Lengyel Rádió Kísérleti Stúdiója
poland

Az elektronikus zene forradalma Közép-Kelet-Európában: A Lengyel Rádió Kísérleti Stúdiója

A Polish Radio Experimental Studio – PRES Európa egyik első elektronikus zenei központja volt, amelyet 1957-ben alapítottak Varsóban a Lengyel Rádió osztályaként. Bár a stúdió egy olyan hely volt, ahol autonóm elektronikus darabokat vettek fel, nem ez volt a fő célja: önálló kompozíciók, rádiódrámák hangillusztrációinak, valamint színházi, filmes és táncos filmzenék