Nemcsak egy receptgyűjtemény, hanem inspiráló karakterek történeteinek lenyomata is egyben, amit nem utolsósorban az alkotók közös kalandja tesz még különlegesebbé. A Why Cook könyv egy igazi szerelmes levél a főzéshez 90 recept és 16 nő szemszögén keresztül. A kiadvány megalkotásának folyamatáról és az ehhez fűződő élményeiről Laki Eszter, a studio NUR alapítója mesélt nekünk: beszélgetésünk hátterét pedig a budapesti Pingrumba helyszíne adta. Interjú!
Laki Eszter körülbelül tíz-tizenkét évvel ezelőtt kezdett el különböző gasztrovállalkozások és vendéglátóhelyek számára arculatot tervezni. Nevéhez fűződik többek között a Chez Dodo, a SALT Budapest, a QUÍ vagy az IGEN és az IDE pizzériák, valamint a SKIZO borászat vagy a Casino Mocca kávépörkölő vizuális megjelenése is. A tervező elmondása szerint azért is szereti ezeket a projekteket, mert egy céges arculathoz képest több különböző platformra tud tervezni, mint az étlap, kültéri irányítórendszer vagy online megjelenés. Eszter és a gasztrovilág közös történetéhez továbbá az is hozzátartozik, hogy tíz éve ismerte meg férjét, Manek Gábort, aki szintén vendéglátással foglalkozik. „Mivel mindkettőnkben van egy alapérdeklődés a vendéglátással kapcsolatban, ezért külföldi utazásaink során mindig kerestük a legjobb helyeket és piacokat” – jegyezte meg. Majd hozzátette, hogy mivel már nem egyedül élt, ő is kezdett elmerülni a főzés rejtelmeiben. „Szerintem a család alapköve a közös főzés és a közös evés. Így nekifogtam szakácskönyveket vásárolni, részben a design miatt, de azért is, hogy kipróbáljunk új recepteket” – mesélte.
Ezt követte, hogy lassan kezdett körvonalazódni benne a vágy egy saját gasztrokönyv létrehozására. „Glódi Balázs fotós barátommal sokat utaztunk Ázsiában, ahol időközben megszületett az ötlet, hogy készítsünk közösen egy nívós könyvet. Arra jutottunk, hogy saját személyes kapcsolatainkat szeretnénk belevinni a kiadványba, és valami olyan dolgot létrehozni, ami a leginkább önazonos” – mondta el. Így Balázzsal addig érlelték ezt a gondolatot, amíg elhatározták, hogy belevágnak, és saját forrásból teremtenek rá keretet. Így jött létre a Menü saját kiadású könyvük, amiben Eszter és Balázs baráti köréből származó 22 budapesti alkotó adja a hozzávalókat. A nagy sikernek köszönhetően a könyv folytatásába is belevágtak: a Menü 2 ezúttal a vidéken és külföldön élő magyar ismerőseik gasztrotörténeteit foglalta össze. Mindezen történések szépen lassan elvezettek ahhoz a pillanathoz is, hogy a Why Cook kiadvány formát tudjon ölteni.
Archana Pidathala ugyanis a Menü 2 könyv nagy hajrájának közepette talált rá Eszter munkáira: a fiatal indiai író első könyvéhez, a Five Morsels of Love című kiadványhoz keresett alkotótársat. „Archana a Behance oldalon talált rá a Menü projektünkre. Mivel ő is egy álmodozó, és saját kiadású könyvben gondolkodott, szerette volna, ha én tervezem meg azt. Én először nemet mondtam neki, ugyanis a saját könyvem születőfélben volt, és úgy éreztem, egyelőre nem tudok egy másik könyvvel is foglalkozni. Archana pedig azt mondta, rendben, jelenjen meg a Menü 2, és majd utána egyeztetünk. 2016 januárjában pedig újra írt, és áprilisban már ott is voltam Indiában” – részletezte. Így vette kezdetét Eszter és Archana barátsága, ami a Five Morsels of Love könyv után egy újabb közös projekttel folytatódott.
„Nagyon összekapcsolódott a lelkünk, testvéri szinten, és a családja is teljesen befogadott” – emelte ki Eszter. Ahogy megtudtuk, az elkövetkező években többször is elutazott Indiába, ahol általában spontán módon választottak úticélt. Volt, hogy Esztert a Marigold Hotel című film inspirálta, és így Dzsaipurba, vagy például a tea miatt Dardzsilingbe látogattak. „Miközben utazgattunk és jókat beszélgettünk, elkezdtem Archanától kérdezgetni, mit szólna egy újabb könyvhöz, és esetleg van-e új ötlete. A Five Morsels of Love valójában a nagymamájának az életművét foglalja össze, így persze tudtam, hogy egy ilyen mestermű után ez egy nehéz dolog” – jegyezte meg. Egy kis idő elteltével Archana többek között a Menü könyv inspirációja alapján végül megalkotta a Why Cook koncepcióját.
Az indiai író abból a gondolatból indult ki, hogy annak ellenére, hogy India egy kontinens hatalmas távolságokkal, az ország gasztronómiája mégis képes közösségeket teremteni. „Indiában sokszor van az, hogy valaki például Kasmír régióban születik, de Bengaluruba jár egyetemre, majd Delhiben ver gyökeret: ez pedig hozza magával ezeknek a különböző tájaknak a gasztronómiai sokszínűségét” – magyarázta Eszter. Így Archana olyan releváns alkotókat és karaktereket gyűjtött össze, akik történetének a főzés is szerves részét képezi amellett, hogy inspiráló tevékenységet folytatnak. Idővel az is kikristályosodott benne, hogy könyvében kifejezetten nőket szeretne megszólítani: „Archana számára nyilvánvalóvá vált, hogy érdemes Indiában arról beszélni, hogy a nőknek is van releváns szerepük, nemcsak a konyhában, hanem az élet kreatív területén is. Mivel itt még leginkább a maszkulin társadalom dominál, szerette volna, ha ez a kiadvány nemcsak nőkről szólna nőknek, hanem önbizalmat adna az ottani közösségeknek” – emelte ki Eszter.
Archana és Eszter párosához Glódi Balázs fotográfus is csatlakozott: a hármas mindössze két hét alatt utazta végig a különböző helyszíneket. A Himalája hegyoldalában megbújó falvaktól a permakultúrás farmokon és különböző nagyvárosok át egészen a déli tengerpartok pálmakertjeibe látogattak, hogy megismerjék a könyvben szereplő személyeket és dokumentálják kedvenc receptjeiket. Azonban a felfedezőútjuk után kényszerpihenőt kellett tartaniuk: egyrészt jött a Covid-járvány, emellett pedig Eszternek gyerekei is születtek. „Ez idő alatt a könyv vontatottan alakult. Archana a Covid-események miatt egy teljes évig nem tudott írni, az ottani helyzet hatására egyre nehezebbé vált számára a szellemi tevékenység. Majd egy-két év elteltével Archana hirtelen új lendületet kapott – állítása szerint azért is, mert arra biztattam, ne adja fel” – avatott be minket Eszter.
A könyv végül lassan elnyerte végleges formáját, aminek lapjain zenészek, írók, művészek vagy gazdálkodók osztják meg receptjeiket, és mesélnek a gasztronómiához fűződő viszonyukról, gondolataik pedig Archana saját élményeivel válnak teljessé. Ami a recepteket illeti, Eszter is kihangsúlyozta, hogy egyáltalán nem kell nekünk, európaiaknak megijedni tőlük: „Mi, európaiak gyakran attól tartunk, hogy a legtöbb alapanyag nem beszerezhető. Persze sokféle zöldségnek nincs magyar megfelelője, és nem is lehet hozzájutni, de ez Indián belül is hasonlóan működik: ami délen kapható, az északon nem, vagy fordítva. Ezért Archana is mindig leszögezi, hogy ezek a receptek modulárisak, és egyes hozzávalókat helyettesíthetünk akár krumplival, karfiollal vagy cukkinivel. Aki megveszi ezt a könyvet, azt bátorítani szeretnénk arra, hogy nyugodtan merjen kísérletezni” – fejtette ki.
Persze az inspiráló tartalomhoz gondosan megalkotott külső is társul: ahogy Eszter elmondta, a könyv egyik fontos vizuális elemét jelentik az illusztrációk, amiket ő saját kézzel, egy Muji tollal vetett papírra. A színválasztás sem véletlen: a borítón megjelenő indigókék és zöld, valamint a belívben használt türkiz árnyalat mind India jellegzetes színei közé tartoznak. A jelölőszalag élénkpiros színe pedig az indiai ételek elengedhetetlen fűszerét, a chilit juttatja az eszünkbe. Mindez, a borító mintáját kirajzoló mandalaszimbólummal válik teljessé, ami a női energiákra utal. Mint Eszter kiemelte állandó alkotótársa, Imre Réka is sokat segített abban, hogy a kiadvány vizuális része összeálljon, mivel a könyv tördelése elsősorban hozzá köthető. A Why Cook grafikai terve egyébként a Magyar Könyvtervezés díj 2022-es jelöltjei között is szerepelt.
És, hogy miért olyan fontos Eszternek a könyvkészítés? „Egy tervezőgrafikus számára a könyv az egyik legfontosabb dolog, amit létrehozhat. A vendéglátó arculatok jönnek-mennek, és kicsit kiábrándító, de ezek a munkák sok esetben csupán egynyáriak maradnak. Viszont egy könyv akár húsz év múlva is ott lesz a polcokon. Ennél nagyobb nyomot hagyni vizuálisan szerintem nem igazán lehet” – zárta gondolatait.
A Why Cook könyv megrendelhető online, valamint limitált példányszámban a budapesti Pingrumbában is elérhető.
Szerző: Archana Pidathala
Szerkesztő: Sonya Balasubramanyam
Art Direction, illusztrációk: Laki Eszter
Grafikai tervezés: Imre Réka
Nyomdai kivitelezés: Pragati, Hyderabad
Fotók: Glódi Balázs
Könyvfotók: Zoltai András
Apró atomerőművekkel száműzné a szenet Lengyelország?
Morzejelekkel újított a budapesti A38 koncerthajó
